Die Gründungsurkunde von Josef ll. an den Ungarischen Statthaltereirat

„Nachdeme wir bereits gnädigst zu entschließen geruhet haben: daß zur Fortpflanzung der deutschen Sprache an der hohen Schule zu Pest ein eigener Lehrer der deutschen Sprache und Literatur angestellet werde: und bei den hierorts zu diesen Lehrstuhl abgehaltenen Konkurße, sich der Leopold Aloiß Hofmann vor allen übrigen Concurrenten hervorgethan hat, so haben wir ihn Leopold Aloiß Hofmann zum Lehrer der deutschen Sprache und Litteratur an bemelter hohen Schule zu Pest mit dem jährlichen Gehalt von 600 Gulden, allermindest ernennet. Da nun er Leopold Aloiß Hofmann sein Anstelungs Dekret hierorts schon überkommen hat, so werdet Jhr nur lediglich dem Akademischen Senate erwehnter hohen Schule zu Pest, von dieser allerhöchsten Entschließung zu belehren haben. Und wir verbleiben übrigens Euch Lieben Getreüen mit unsern G.G. Hulden und Gnaden wohlerwogen. Geben in unserer Stadt Wien den 10ten November 784.“ (Josef ll.)

A német nyelvnek hazánk történelmi adottságainak következtében mindig is sajátos, kitüntetett szerep jutott Magyarországon: sokáig a német nyelv volt a hivatali nyelv, ill. immár másfél évszázada létezik német nyelvű újságírás is Magyarországon. Ezen túl a német nyelvű kultúra hosszú időszakokon át közvetítő szerepet töltött be a magyar kultúra és más kultúrák között.

Az ELTE jogelődje az 1635-ben Pázmány Péter által Nagyszombatban alapított jezsuita egyetem volt, de a német nyelv és irodalom oktatása csak az egyetem Pestre való költözése után, 1785-ben kezdődött. A magyarországi kultúra sajátosságai közé tartozik a jelentős német nyelvű nemzetiségi kultúra is. Az ELTE Germanisztikai Intézetének 1992-es megalakulása előtt a Germanisztikai és Romanisztikai Tanszék a hazai német nyelvjáráskutatás központjának és koordinátorának szerepét is betöltötte. Az ELTE-n folyó egyetemi képzés sokrétűségét és más kultúrák és tudományszakok iránti nyitottságát példázza a német nyelv és irodalom szakon kívül a néderlandisztikai és a skandinavisztikai képzés jelenléte a Bölcsészettudományi Karon a Germanisztikai Intézetben, valamint a német nemzetiségi egyetemi szintű képzés akkreditációja, melynek alapján 2005-ben ez a képzés is elindult.

Intézetünkben a hallgatók intenzív nyelvi gyakorlati ismeretek mellett átfogó ismereteket kapnak a német kultúra legfontosabb területeiről, változási folyamatairól, a német nyelv szerkezetéről és történeti változásairól, használatának törvényszerűségeiről, a német nyelvészet területén történő kutatásokról és eredményekről, a német irodalom történetének folyamatairól, korszakairól, alkotóiról, műveiről, a német nyelvű országokban művelt általános irodalomtudomány módszereiről és irányzatairól, egyben alapvető ismereteket sajátíthatnak el a szak sokoldalú, inter- és multidiszciplináris gyakorlati és elméleti műveléséhez. A végzett hallgatók ismereteik és készségeik birtokában nemcsak az oktatás, hanem a kulturális élet számos területén (könyvkiadás, írott és vizuális médiumok, kulturális intézmények, közigazgatás és gazdaság egyes területei) is el tudnak helyezkedni, és a legjobbaknak a doktori képzés keretében lehetőségük nyílik a tudományos kutatómunkára is.

A BA képzési szakasz célja olyan sokoldalú tudással rendelkező és idegen nyelveket jól beszélő szakemberek képzése, akik képesek az írott és elektronikus sajtó, az idegenforgalom, a nemzetközi kommunikáció, a gazdasági élet és a tudományok területén sikeresen tevékenykedni, illetve képesek sikeres tanulmányokat folytatni a szakirányú MA-képzési szakaszban.

A Germanisztikai Intézetben a doktori képzés és fokozatszerzés átalakításának kezdete, azaz 1993 óta működik doktori iskola, kezdetben germanisztikai doktori iskolaként, melynek nyelvtudományi és irodalomtudományi programja volt, majd a doktori (PhD) képzés átalakulása és újraakkreditálása óta a germanisztikai nyelvtudományi program az ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskolája, a germanisztikai irodalomtudományi program pedig az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolája keretében működik folyamatosan tovább.