Német és magyar nyelvű diskurzusok nyelvészeti elemzése

Linguistic analysis of discourses in German and Hungarian

Kutatási projekt:

„Der Corona-Diskurs in Österreich und Ungarn. Linguistische Annäherungen im interkulturellen Kontext”

„A koronavírusról folytatott diskurzus Ausztriában és Magyarországon. Nyelvészeti megközelítések interkulturális kontextusban”

Projektpartnerek: ELTE, Germanisztikai Intézet és Leopold-Franzens-Universität Innsbruck, Institut für Sprachwissenschaft

Projektvezető: Rada Roberta

Résztvevők: ELTE: Brdar-Szabó Rita, Daróczi Ildikó, Frankovics Colette, Leopold-Franzens-Universität Innsbruck: Katharina Zipser, Kegyesné Szekeres Erika, Maria Stopfner, Marina Iakuschevitch

Finanszírozó: Osztrák-Magyar Akcióalapítvány

Projektszám: 110öu4

Futamidő: 1 év (2022. szeptember 1. - 2023. augusztus 31.)

A projekt rövid leírása:

A projekt célkitűzése az ausztriai és magyar online sajtóban a koronavírusról folytatott diskurzus korpuszalapú, összehasonlító diskurzusnyelvészeti vizsgálata. A vizsgálat alapjául szolgáló kétnyelvű korpuszt egy-egy ausztriai és magyar online balliberális sajtótermék (Der Standard és 24.hu) valamint konzervatív bulvársajtótermék (Kronen Zeitung és Blikk) szövegei alkotják. A szövegek a 2019. december és 2022. március között időszakot ölelik fel, így biztosítva, hogy a koronavírus járvány európai kitörését megelőző időszakot és a pandémia jelenleg számontartott öt hullámát is figyelembe lehessen venni. A projekt első feladata és célkitűzése tehát a kétnyelvű korpusz felépítése.

A korpusz elemzése két lépésben történik. Az első lépésben a projekt résztvevői saját kutatási súlypontjuk/érdeklődésük alapján határozzák meg az elemzési szempontokat és végeznek egymástól függetlenül diskurzusnyelvészeti minikutatásokat, külön-külön a német és a magyar nyelvű részkorpuszok alapján, pl. neologizmusok, metafórák és metonímiák, perszonifikáció és deperszonifikáció, intertextualitás a diskurzusban stb. Ezek bemutatása egy Budapesten megrendezendő workshop keretében történik 2022 végén/2023 elején. A minikutatások alapján kerül sor azon elemzési szempontok meghatározására, amelyek mentén az összehasonlító diskurzusnyelvészeti vizsgálatok elvégezhetőek. Második lépésben az ausztriai és magyar kutatók párokat alkotnak, és egy-egy pár közösen végzi el az összehasonlítást az általa választott elemzési szempont alapján. 2023 nyarán a második workshop keretén belül kerülnek bemutatásra az összehasonlító vizsgálatok eredményei, amelyek nyelvészeti szempontból hivatottak feltárni a két országban folytatott koronavírus-diskurzus különbségeit és a hasonlóságait.

1. A kutatócsoport:

Kutatócsoportunk 2016 óta működik. Állandó tagjai az ELTE BTK Germanisztikai Intézetének és a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének oktató-kutatói: Rada Roberta hab. egy. docens (rada.roberta@btk.elte.hu) (ELTE), Péteri Attila hab. egy. docens (peteri.attila@btk.elte.hu) (ELTE), Csatár Péter hab. egy docens (csatarpeter@unideb.hu) (DE), Brdar-Szabó Rita hab. egy. docens (brdar-szabo.rita@btk.elte.hu) (ELTE), Gyuricza Katalin egy. tanársegéd (gyuricza.katalin@btk.elte.hu (ELTE), Haase Zsófia egy. adjunktus (haase.zsofia@arts.unideb.hu) (DE), Daróczi Ildikó egy. tanársegéd (daroczi.ildiko@btk.elte.hu) (ELTE).

2. Kutatási téma:

Kutatásaink tárgyát a magyar- és német nyelvű médiadiskurzusok alkotják, melyeket a leíró nyelvészeti diskurzuselemzés elméleti és metodológiai keretében vizsgálunk. Diskurzus alatt ebben a nyelvészeti paradigmában az ugyanazt a fogalmat tematizáló beszélt és/vagy írott nyelvi szövegek összességét, tehát egyfajta virtuális korpuszt értünk. A diskurzusra a tudás kialakításának eszközeként tekintenek. A diskurzusban alakulnak ki ugyanis azok az értelmezési, gondolkodási és kommunikációs minták, amelyek megszervezik egy adott időszakra vonatkozóan egy adott társadalom kollektív tudását a világ bizonyos szegmenseiről, témáiról (pl. migráció, klímaváltozás, koronavírus járvány). 

A diskurzusok a nyelvészet számára szövegkorpuszokon keresztül ragadhatóak meg. A diskurzusban a közlések megalkotásához alkalmazott sokféle, de gyakorinak és tipikusnak számító nyelvi kifejezőeszköz (szavak, szókombinációk, mondatok, képek, szövegek stb.) kvantitatív és kvalitatív vizsgálatán keresztül tárhatóak fel a diskurzus témájára vonatkozó (alternatív) nézetek, vélemények és értékrendek. A nyelvészeti diskurzuselemzés ezért különböző szinteken (intratextuális szint, transztextuális szint és a diskurzus megszólalóinak szintje), különböző vizsgálati aspektusok mentén (szóorientált, propozícióorientált, szövegorientált vizsgálat stb.) és különböző nyelvészeti módszerek segítségével (korpusznyelvészeti, pragmatikai, szemantikai, retorikai, szövegnyelvészeti stb.) történik.

 

Az intratextuális szinten a szóorientált vizsgálataink a diskurzusreleváns kulcsszavakra és politikai jelszavakra, frazémákra és neologizmusokra (Rada R., Daróczi I.), továbbá a szinonimákra, a metonimikus láncokra, valamint a metaforikus és metonimikus kulcsszavak diskurzusokat keretező szerepére (Brdar-Szabó R.) terjednek ki.

A propozícióorientált vizsgálatok a figuratív nyelvezet szerepét tisztázzák a diskurzusban releváns tudás felépítésének folyamatában, illetve átalakításában. (Csatár P.). A propozícióorientált vizsgálatokhoz tartozik továbbá a diskurzusreleváns szintaktikai szerkezetek, így például az elsődleges és másodlagos predikatív szerkezetek, személytelen szerkezetek stb., valamint az episztemikus és inferenciális kifejezőeszközök vizsgálata (Péteri Attila)

A szövegorientált diskurzusnyelvészeti elemzéseink részben a diskurzustipikus szövegtípusokra (Gyuricza K.), részben a diskurzusokban fellelhető anaforák (komplex, metaforikus, indirekt, stb. anaforák, csak hogy néhány példát említsünk) vizsgálatára koncentrálnak koncentrálnak. (Haase Zs.))

A transztextuális szinten az intertextualitásnak diskurzusban betöltött szerepét vizsgáljuk (Rada R., Gyuricza K.)

3. Korpuszok:

Nyelvészeti diskurzuselemzéseink alapját a következő korpuszok alkotják:

A „Budapester Korpus” egy teljesen POS-annotált német - magyar összehasonlító szövegkorpusz, amely a német oldalon 195 millió, a magyar oldalon 86 millió token terjedelmű, tematikusan és időbeli keletkezésük szempontjából összehasonlítható szövegeket tartalmaz témájuk szerint alkorpuszokba rendezve.

A „Debreceni korpusz” egy közel 36 millió szövegszóból álló szövegkorpusz, ami a Magyar Nemzet, illetve a Heti Világgazdaság on-line kiadásainak 2014.07.01.-2015.12.31. közötti számainak szövegeit tartalmazza. A korpusz havi és hathavi bontásban kérdezhető le, illetve az egész korpusz egyben is, de kereshető csak az egyik vagy másik online kiadvány.

4. Tevékenység:

Közös részvétel konferenciákon és workshopokon (pl. Kongress des Mitteleuropäischen Germanistenverbandes (MGV), ELTE, Budapest 2017; „ Netzwerke und Transferprozesse”, Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad, 2017); kölcsönös vendégelőadások tartása (pl. 2018/19 Rada R. Debrecenben, és Haase Zs. Budapesten), kölcsönös részvétel a két egyetem doktori és habilitációs eljárásaiban, közös publikációk, közös pályázatok (NKFIH).

Részvétel és előadás tartása a "Deutsch im interlingualen und interkulturellen Vergleich" c. 2021. október 20.-22. között a Károli Gáspár Református Egyetemen, Budapest, rendezett nemzetközi konferencián.

Rada, Roberta: Flüchtlinge und Migranten in deutsch-ungarischem
Diskursvergleich

Péteri, Attila: Möglichkeiten und Grenzen einer vergleichenden

Diskursanalyse am Beispiel deutscher und ungarischer

Pressediskurse

https://www.meinbezirk.at/perg/c-lokales/tod-und-teufel-in-budapest-und-grein_a4999267

 

Részvétel és előadás tartása a Internationale Finnische Germanistentagung “Germanistik im Wandel” c. 2022.május 5.-7. között az Oulu Egyetemen (Finnország) rendezett nemzetközi konferencián.

Rada, Roberta: Variationen über das Thema „Impfen”. Werbeslogans im deutschen Impf-Diskurs

Péteri, Attila: Der Wissenschaftsdiskurs in der Corona-Krise. Eine deutsch-ungarische kontrastive Untersuchung

Részvétel az „Optionen der Vergleichenden Diskurslinguistik. Internationalisierung – Digitalisierung – Transformation” c. 2022. szeptember 18.-20. között a Varsó Egyetemen (Lengyelország) megtartott nemzetközi diskurzusnyelvészeti workshopon: Rada Roberta, Péteri Attila, Csatár Péter

Rada, Roberta: „Kerekasztal beszélgetés az összehasonlító diskurzusnyelvészetről (helyzetfelmérés és kihívások)” moderálása

Rada, Roberta: Vergleichende Diskurslinguistik in der Lehre: Überlegungen aus der DaF-Perspektive, előadás

Csatár, Péter: „Inputok: Kutatási projektek” szekció moderálása

 

 

Linguistic analysis of discourses in German and Hungarian

1. The research group:

Our research group exists since 2016. Permanent members are the lecturers-researchers of the Institute of German Studies at the Faculty of Humanities at ELTE (Eötvös Lóránd University) and of the Institute of German Studies at the University of Debrecen (UD): Roberta Rada hab. associate professor (rada.roberta@btk.elte.hu) (ELTE), Attila Péteri hab. associate professor (peteri.attila@btk.elte.hu) (ELTE), Péter Csatár hab. associate professor (csatarpeter@unideb.hu) (UD), Rita Brdar-Szabó hab. associate professor (brdar-szabo.rita@btk.elte.hu) (ELTE), Katalin Gyuricza assistant lecturer (gyuricza.katalin@btk.elte.hu (ELTE), Zsófia Haase senior lecturer (haase.zsofia@arts.unideb.hu) (UD), Ildikó Daróczi assistant lecturer (daroczi.ildiko@btk.elte.hu) (ELTE).

2. Research topic:

Our research topic comprises Hungarian- and German-language media discourse, which we investigate in the theoretical and methodological framework of descriptive linguistic discourse analysis. In this linguistic paradigm discourse stands for the sum of spoken and/or written language texts selecting the same concept as a theme, thus a kind of virtual corpus. Discourse is considered as a means of establishing knowledge. For it is the discourse in which patterns of interpretation, cognition and communication evolve that organise the collective knowledge of a given society with respect to a given time period on certain segments, topics of the world (e.g. migration, climate change, coronavirus pandemic).

Linguists can access discourses through text corpora. In the discourse it is the quantitative and qualitative investigation of the manifold, but frequent and typical linguistic means of expression (words, word combinations, sentences, images, texts, etc.) used to create utterances through which the (alternate) views, opinions and value systems concerning the discourse topic can be unveiled. Linguistic discourse analysis is thus conducted on different levels (intratextual, transtextual, and the level of the actors of the discourse), from different aspects of investigation (word-oriented, proposition-oriented, text-oriented investigation, etc.) and with the help of different linguistic methods (corpus linguistic, pragmatic, semantic, rhetoric, text linguistic, etc.). 

On the intratextual level our word-oriented investigations include discourse-relevant key words and political slogans, phrasemes and neologisms (R. Rada, I. Daróczi), as well as synonyms, metonymic chains, and also the discourse framing role of metaphorical and metonymical key words (R. Brdar-Szabó).

Proposition-oriented investigations clarify the role of figurative language in the process of establishing and transforming discourse-relevant knowledge (P. Csatár). Proposition-oriented analyses further include the investigation of discourse-relevant syntactic structures, such as primary and secondary predicative structures, impersonal structures, etc., as well as the investigation of epistemic and inferential means of expression (Attila Péteri).

Our text-oriented discourse linguistic analyses concentrate partly on discourse typical text types (K. Gyuricza), partly on the investigation of anaphors (e.g. complex, metaphorical, indirect, etc.) appearing in discourses (Zs. Haase).

On the transtextual level we investigate the role of intertextuality in discourse (R. Rada, K. Gyuricza).

3. Corpora:

The following corpora provide the basis for our linguistic discourse analyses:

The “Budapester Korpus” is a fully POS-tagged German-Hungarian contrastive text corpus consisting of texts which contain 195 million tokens on the German side, 86 million tokens on the Hungarian side, respectively. These texts, which are arranged in sub-corpora according to their topic, can be compared with respect to their subject matter and the time of their origination.

The “Debrecener Corpus” is a text corpus consisting of nearly 36 million text words, containing the texts of the online editions of two serious mainstream print newspapers, Magyar Nemzet and Heti Világgazdaság in the time period between 01.07.2014-31.12.2015. The corpus can be retrieved in a monthly or six-month distribution. Furthermore, the complete corpus can be retrieved if necessary, but search is also possible in one or the other online edition separately.

4. Activity:

Joint participation at conferences and workshops (e.g. Kongress des Mitteleuropäischen Germanistenverbandes (MGV) [Congress of the Central European Association of Germanists], ELTE, Budapest 2017; „ Netzwerke und Transferprozesse” [“Networks and Transfer processes”], Partiumi Keresztény Egyetem [Christian University of Partium], Nagyvárad [Oradea], 2017); mutual guest lectures (e.g. 2018/19 R. Rada in Debrecen, and Zs. Haase in Budapest), mutual participation in the doctoral and habilitation procedures of the two universities, joint publications, joint funding applications (NKFIH [National Research, Development and Innovation Office]).

Joint participation at the international conference"Deutsch im interlingualen und interkulturellen Vergleich" , 20.-22. October 2021, Károli Gáspár University of the Reformed Chruch in   Hungary, Budapest

Presentations:

Rada, Roberta: Flüchtlinge und Migranten in deutsch-ungarischem
Diskursvergleich

Péteri, Attila: Möglichkeiten und Grenzen einer vergleichenden

Diskursanalyse am Beispiel deutscher und ungarischer

Pressediskurse

5. Publikációk/Publications:

Rada, Roberta/Csatár, Péter/Péteri, Attila (2021): An der Grenze: Perspektiven einer diskurslinguistischen Analyse für den universitären DaF-Unterricht. In: DEUTSCH ALS FREMDSPRACHE 58 : 2, 96-108.

V. Rada, Roberta (2018): „Refugees welcome!“: How a statement loaned from English became a buzzword in German. In: Vestnik Moskovskogo gosudarstvennogo lingvističeskogo universiteta Gumanitarnye nauki 816, 268-281.

V. Rada, Roberta (2018): Flüchtlinge, Migranten, Asylanten, Asyl(be)werber?: Eine Analyse ihrer Benennungen im deutschsprachigen Mediendiskurs 2015 / 16. In: LINGUISTISCHE TREFFEN IN WROCLAW 2018: 14, 51-62.

V. Rada, Roberta (2016): Redewiedergabe im Diskurs. In: Beßlich, Barbara; Felder, Ekkehard (szerk.) Geschichte(n) fiktional und faktual: Literarische und diskursive Erinnerungen im 20. und 21. Jahrhundert. Bern u.a.: Peter Lang, 355-376.

V. Rada Roberta (2016): Zur Bedeutung des Wortes 'Willkommenskultur' im deutschen Mediendiskurs. in: SPRACHTHEORIE UND GERMANISTISCHE LINGUISTIK 26 : 1,  17-43.

V. Rada, Roberta (2016): Firmen im deutschen Mediendiskurs: Eine diskurslinguistische Analyse am Beispiel von Lidl. In: Pawel, Bak; Boguslawa, Rolek (Hrsg.): Vom Wort zum Gebrauch: Wortbedeutung und ihre Eingebundenheit in Diskurse. Frankfurt am Main: Peter Lang, 225-248.

(Rada Roberta további publikációi: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10001174)

Csatár, Péter (2020): Innovationen in der kognitiv-linguistischen Metaphernforschung. In: Mikulas, Roman (szerk.) Metaphernforschung in interdisziplinären und interdiskursiven Perspektiven. Paderborn: Mentis Verlag, 423-439.

Csatár, Péter; Majoros, Krisztián; Tóth, Máté (2018): Die metaphorische Repräsentation der Migrationskrise von 2014-2015 in zwei führenden ungarischen Online-Zeitschriften. In:  JAHRBUCH DER UNGARISCHEN GERMANISTIK: 2017., 187-210.

Csatár, Péter (2014):. Data Structure in Cognitive Metaphor Research. Peter Lang Verlag.

Csatár, Péter (2014): X IS A JAIL: A pilot study from a hybrid theoretical point of view. In: ARGUMENTUM 10., 248-260.

(Csatár Péter további publikációi: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10010813)

 

Péteri, Attila (2016) Modális diskurzív szerkezetek. Az episztemikus kifejezések kapcsolódásának vizsgálati módszerei szövegkorpuszban. In: Reményi Andrea / Sárdi Csilla / Tóth Zsuzsa (eds.): Távlatok a mai magyar alkalmazott nyelvészetben. Budapest: Tinta, 261-271.

Péteri, Attila (2016) Konzepte der Wahrscheinlichkeit, der Vermutung und des Zweifels im deutsch-ungarischen Vergleichskorpus „EU-Beitritt Ungarns”. In: Beßlich, Barbara / Felder, Ekkehard (Hgg.): Geschichte(n) fiktional und faktual. Literarische und diskursive Erinnerungen im 20. und 21. Jahrhundert. Bern u.a.. Peter Lang, 307-329.

Péteri, Attila (2019) Epistemik und Korpuspragmatik: Korpusgestützte empirische Analyse des epistemischen Hintergrundes im Diskurs. In: Drewnowska-Vargáné, Ewa; Kappel, Péter; Modrián-Horváth, Bernadett; Rauzs, Orsolya (szerk.): „vnd der gieng treulich, weislich vnd mëndlich mit den sachen vmb“ : Festschrift für Péter Bassola zum 75. Geburtstag. Szeged, Magyarország : Institut für Germanistik der Universität Szeged, 328-342.

Péteri, Attila (2019) Epistemik und Common Ground: Quantitative und qualitative Untersuchung epistemischer Ausdrücke im Korpus. LINGUISTIK ONLINE 100 : 7, 235-258.

Péteri, Attila (2020) Rechtssprachen im Dienste der Konstruktion von Welten. Mit einem Ausblick auf daraus resultierende Übersetzungsschwierigkeiten. In: Acta Facultatis Philosophicae Universitatis Ostraviensis Studia Germanistica Nr. 26/2020. 55-67.

(Péteri Attila további publikációi: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10022413 )

Brdar, Mario; Brdar-Szabó, Rita (2021): Cross-cultural variation in the use of one type of metonymic synonyms. In: Brdar, Mario; Milić, Goran; Vidaković, Erdeljić Dubravka; Brdar-Szabó, Rita (eds.) Figurative Thought and Language in the Human Universe. Newcastle upon Tyne: Cambridge Scholars Publishing, 127-149.

Brdar-Szabó, Rita; Brdar, Mario (2020): The role of metaphors and metonymies in framing the transplantation discourse. In: JEZIKOSLOVLJE 21 : 3, 305-344.

Brdar-Szabó, Rita (2016): Erinnerungsmetaphern im autobiographischen Diskurs. In: Beßlich, Barbara; Felder, Ekkehard (szerk.) Geschichte(n) fiktional und faktual : Literarische und diskursive Erinnerungen im 20. und 21. Jahrhundert. Bern: Peter Lang Academic Publishers, 277-305.

Brdar-Szabó, Rita; Brdar, Mario (2011): What do metonymic chains reveal about the nature of metonymy? In: Benczes, Réka; Barcelona, Antonio; José Ruiz de Mendoza Ibánez, Francisco (eds.) Defining Metonymy in Cognitive Linguistics : Towards a Consensus View. Philadelphia/Amsterdam: John Benjamins, 217-248.

Brdar-Szabó, Rita; Brdar, Mario; Jakobović, Lana (2010): Distance, proximity and metonymies in English, Croatian and Hungarian daily newspapers. In: Brdar, Mario; Omazić, Marija; Belaj, Branimir; Kuna, Branko (eds.) Lingvistika javne komunikacije: Sociokulturni, pragmatički i stilistički aspekti. Zagreb: Hrvatsko društvo za primijenjenu lingvistiku (HDPL), 155-164.

(Brdar-Szabó R. további publikációi: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10019830)

Haase, Zsófia (2016): Kohärenz und indirekte Anaphorik. Frankfurt am Main: Peter Lang Verlag.

Haase, Zsófia (2016): Komplexe Anaphern als textkonstituierende Phänomene. In: Sprachtheorie und Germanistische Linguistik 26: 1, 45-68.

Haase, Zsófia (2017): Textlinguistik und Kreatives Schreiben: Kreative Vermittlung textlinguistischer Kenntnisse auf universitärer Ebene. In: Jahrbuch der ungarischen Germanistik 2016, 59-79.

Haase, Zsófia (2020): A szöveggé szerveződés típusai: Szövegstruktúra és anaforikus utalás. In: Dobi, Edit; Andor, József (szerk.) Officina Textologica 21: Tanulmányok Petőfi S. János emlékére. Debrecen: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 70-84.

Kocsány, Piroska/Haase, Zsófia (2021): Text und Grammatik. Wien: Praesens Verlag.

Daróczi, Ildikó (2016): Kontrastive Aspekte des Neologismus ’Selfie’. In: Majoros, Krisztián; Tóth, Máte; Trippó, Sándor (szerk.) Neue Methoden der Datenverarbeitung in der Germanistik : ARGUMENTUM Sondernummer, Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 56-86.

Daróczi, Ildikó (2017): Az egyszeri szóalkotások jellemzői és funkciói a slam poetryben. In: Gyói, Renáta; Kocsis, Zsuzsanna; Krizsai, Fruzsina (szerk.) Kérdések a Félúton műhelyéből,

utak a megoldásokhoz: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori

Iskolájának 11. Félúton konferenciáján elhangzott előadások tanulmánykötete, Budapest: Kalota Művészeti Alapítvány, 178-199.

Daróczi, Ildikó (2018): Neologismen im Wirtschaftsdeutschen am Beispiel von Brexit

In: Knipf-Komlósi, Elisabeth; V, Roberta Rada (szerk.) Sprachliche Vermittlung wirtschaftlichen Wissens - am Beispiel des Deutschen, Budapest: ELTE BTK Germanisztikai Intézet, 67-79.

Gyuricza, Katalin (2020): Az intertextualitás szerepe a szövegértésben, In: Fóris, Ágota; Bölcskei, Andrea; Dér, Csilla Ilona; Csontos, Nóra (szerk.) Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben: II. Pragmatika, diskurzuselemzés, interkulturális kommunikáció. Budapest, Magyarország: Akadémiai Kiadó.  

Gyuricza, Katalin (2019): Die linguistische Erforschung der Textsorten-Intertextualität: Die Untersuchung der funktionalen Textsorten-Relationen am Beispiel von Werbetextsorten. Budapest: ELTE Germanisztikai Intézet. 

Gyuricza, Katalin (2016): Az intertextualitás tanításának lehetőségei az anyanyelvi oktatásban 

ANYANYELV-PEDAGÓGIA 9 : 4, 32-46.  

Gyuricza, Katalin (2015): Die linguistische Erforschung der Vernetztheit von Textsorten: Ein Problemaufriss, in: ARGUMENTUM 11, 64-81.  

---

Kutatási projekt: CultureNature Literacy CultureNature Literacy

(CNL): Schulische Schlüsselkompetenzen für Zukunftsgestaltung im Anthropozän / CultureNature Literacy (CNL): Curricular key competences for shaping the future in the Anthropocene

A projekt időtartama: 2022. november 1. – 2025. október 31.

A projekt hivatalos oldala: https://cnl.ph-noe.ac.at/

A projekt az Európai Unió Erasmus+ program keretében valósul meg.

Projektpartnerek:

Pädagogische Hochschule Niederösterreich (projektvezetés), Eötvös Loránd Tudományegyetem Budapest, Universität Siegen, Ludwig-Maximilians-Universität München, Universität Maribor, Universität Tartu, 1. Europäisches Klima- und Umweltbildungszentrum, Landschaftsverband Westfalen-Lippe/Droste-Forschungsstelle, Bildungsdirektion für Vorarlberg

Projektrésztvevők az ELTE-n:

Prof. Dr. Feld-Knapp Ilona egyetemi tanár (ELTE BTK Germanisztikai Intézet, Német Nyelvoktató és Szakdidaktikai Tanszék), Dr. Perge Gabriella egyetemi adjunktus (ELTE BTK Germanisztikai Intézet, Német Nyelvoktató és Szakdidaktikai Tanszék), Dr. habil. Varga Péter egyetemi docens (ELTE BTK Germanisztikai Intézet, Német Irodalom és Kultúra Tanszék)

A projekt célja:

A CNL-projekt elsődleges célja az antropocén-kompetencia meghatározása és definiálása, mely képessé tesz a klímaváltozás okozta bizonytalanságok tényeken alapuló megoldására és kezelésére. A projekt célul tűzi ki továbbá, hogy tanároknak, iskolavezetőknek, egyetemi hallgatóknak, tanároknak és kutatóknak a tanárképzésben és tanártovábbképzésben tananyagokat bocsásson rendelkezésre, az antropocén-kompetencia és a kulturális fenntarthatóság fejlesztése érdekében. A kulturális képzés és az általa nyújtott kreatív potenciál kulcsfontosságú szerepet játszik az ember és természet kapcsolatának tartós újjáalakításában. A nyelv, irodalom és művészet együttesen sokszínű lehetőségeket rejt a sikeres tudománykommunikáció számára is. A vizualizáció és narráció lehetővé teszi az ember és természet, valamint a kultúra és technika kölcsönhatásának megértését. Ez a megértés az előfeltétele annak, hogy a jövőt közösen és mindenki számára fenntarthatóan alakítsuk.

A CNL-projekt középpontjában a CultureNatureLiteracy mint inkluzív képzési koncepció áll, mely fejleszti a kreativitást és az empátiát és hozzájárul az értékteremtéshez és a felelősségérzet kialakításához. A projekt a digitális tanulási környezetben szöveg-kép-narrációk kidolgozására törekszik, melyek elősegítik a tudománykommunikációt és a kulturális fenntarthatóságot.

A CNL-koncepció és a kidolgozandó tananyagok segítségével áthidalhatóvá válhat az elmélet és a gyakorlat közötti szakadék annak érdekében, hogy az emberek részvétele lehetővé váljon az ember és természet kapcsolatának fenntartható újjáalakításában. A CNL-projektpartnerek egy vezérfonalat és jógyakorlatokat dolgoznak ki közösen a köz-és a felsőoktatás számára. Egy digitális CNL-felületen az oktatásban hasznosítható tananyagok lesznek elérhetők és egy olyan eszköztár, melynek segítségével differenciált, téma- és célcsoportspecifikus tananyagok hozhatók létre és azok adaptálhatók különböző céloknak és célcsoportoknak megfelelően. Ezen túl egy integrált MOOC teszi majd lehetővé az érzékenyítést az inklúzió és a diverzitás irányába. Annak érdekében, hogy az iskolai fejlődésben helyet kapjon a kulturális fenntarthatóság, iskolavezetők számára egy CNL-memorandum készül

---

A magyarországi német nyelvjárások tematikus lexikográfiai feldolgozása (K_22)

Lexicographic processing of the German dialects in Hungary (K_22)

 

Pályázatazonosító: 142914 sz. OTKA-pályázat

Pályázat kezdete: 2022. dec. 1.

Pályázat vége: 2026. nov. 30.

Projektvezető: Dr. habil. Müller Márta egy. docens

Projekt résztvevői:

Knipf-Komlósi Erzsébet prof. em. (ELTE-BTK), Márkus Éva hab. docens (ELTE-TÓK), Kerekes Gábor hab. docens (ELTE-BTK), Müller Márta hab. docens (ELTE-BTK), Huber Ágnes hab. egy. docens (ELTE-BTK), Kappel Péter Balázs egy. adjunktus (SzTE-BTK), Gombkötőné Kemény Krisztina egy. adjunktus (PTE-BTK)

Projektben részt vevő egyetemek: ELTE (BTK, TÓK), PTE (BTK), SzTE (BTK)

Nemzetközi kooperációs partnerek: LexikoNet, a diatopikus német tájszótár-műhelyek nemzetközi fóruma. Wörterbuch der bairischen Mundarten in Österreich, Bayerisches Wörterbuch, Fränkisches Wörterbuch; Dialektologisches Informationssystem von Bayerisch-Schwaben, Schweizerisches Idiotikon, Badisches Wörterbuch, Hessen-Nassauisches Wörterbuch, Westfälisches Wörterbuch, Niedersächsisches Wörterbuch, Mittelbairisches Wörterbuch, Pommersches Wörterbuch, Sudetendeutsches Wörterbuch, Siebenbürgisch-Sächsisches Wörterbuch.

Projekt leírása:

A magyarországi németség a második legnagyobb létszámú kisebbség az országban. A nemzetiségi identitás szerves része a nyelv és annak használata. A magyarországi németség esetében a természetes beszédszituációkban a német és a magyar köznyelven kívül az anyanyelvként elsajátított nyelvjárások használatosak. Ezek a nyelvjárások a mai német nyelvterület különböző régióiból származnak és így jelentősen különböznek egymástól és értelemszerűen a német származási nyelvterület mai nyelvjárásaitól is.

A projekt célja a hazai német nyelvjárások sokszínű szókészletének dokumentálása, jelentésmagyarázata, illusztrálása.

A projekt úttörő jellegű, hiszen ilyen összefoglaló szókészlet-dokumentáció a hazai német nyelvjárásokról eddig még nem volt. Az adatgyűjtés, tárolás és feldolgozás koncepciójának nemzetközi tapasztalatcserén alapuló megalkotása, valamint a szókészlet-elemek feldolgozása a legmodernebb lexikográfiai eszközökkel, digitális háttérrel valósul meg.

A megszokott lexikográfiai információk mellett az egyes címszavak jelentéseihez kapcsolódó néprajzi, gazdaság-, kultúr- és vallástörténeti kommentárok gyűjtése és közlése is a projekt célja. A címszavak jelentéseit és a hozzájuk kapcsolódó kommentárokat (ahol ez lehetséges) fotók és grafikák vizualizálják.

A kutatók széles felhasználói körrel számolnak, mert a projekt eredményei a német nyelvterület tudományos kutatásaiban, és a nemzetiségi köz- és felsőoktatásban is hasznosíthatóak és hozzájárulnak a helyi közösségek nyelvi portfóliójának és nemzetiségi identitásának erősítéséhez.

A Magyarországi Német Tájszótár 2012 óta tagja a LexikoNetnek, a diatopikus német tájszótár-műhelyek nemzetközi fórumának. A konferenciával egybekötött műhelytalálkozók nemzetközi kapcsolatrendszert és szakmai hálózatot kínálnak a tájszótárműhelyeknek, fórumot adnak a lezárt szerkesztési munkálatok (füzetek, kötetek, tájszótár-projektet) bemutatásához, a még folyamatban lévő tájszótár-szerkesztés szakmai megvitatásához, valamint betekintést nyújtanak a nagy német tájszótárak perifériáinak (pl. adatbank), makro- és mikrostruktúráinak digitális megjelenítési lehetőségeibe.

 

 

Lexicographic processing of the German dialects in Hungary

Project ID: 142914

Project start date: 1st December 2022

Project end date: 30th November 2026

Project head: Márta Müller

Participant researchers:

Erzsébet Knipf-Komlósi prof. em. (ELTE-BTK), Éva Márkus (ELTE-TÓK), Gábor Kerekes (ELTE-BTK), Márta Müller (ELTE-BTK), Ágnes Huber (ELTE-BTK), Péter Balázs Kappel (SzTE-BTK), Krisztina Gombkötőné Kemény (PTE-BTK)

Partner universities: ELTE (BTK, TÓK; Budapest), PTE (BTK, Pécs), SzTE (BTK, Szeged)

International network partners: LexikoNet, international forum of large-region Dictionary Offices of the German Dialects. Dictionary of Bavarian Dialects in Austria (Wörterbuch der bairischen Mundarten in Österreich), Dictionary of Bavarian Dialects (Bayerisches Wörterbuch), Franconian Dictionary (Fränkisches Wörterbuch); Dialectological Information System of Bayerisch-Schwaben (Dialektologisches Informationssystem von Bayerisch-Schwaben), Dictionary of the Swiss German language (Schweizerisches Idiotikon), Dictionary of Baden (Badisches Wörterbuch), Dictionary of Hesse-Nassau (Hessen-Nassauisches Wörterbuch), Dictionary of Westphalia-Lippe (Westfälisches Wörterbuch), Dictionary of Low Saxon Dialects (Niedersächsisches Wörterbuch), Dictionary of Central Bavarian Dialects (Mittelbairisches Wörterbuch), Dictionary of Pomeranian Dialects (Pommersches Wörterbuch), Dictionary of Sudeten German (Sudetendeutsches Wörterbuch), Dictionary of Transylvanian Saxon Dialects (Siebenbürgisch-Sächsisches Wörterbuch).

Project description:

The German-speaking citizens constitute the second largest ethnic minority in Hungary. Language and language use are organic parts of the ethnic and cultural identity. Among the Germans in Hungary, in addition to the use of standard Hungarian and standard German, the use of a German dialect as a naturally acquired mother-tongue is common practice. These German dialects originate from different regions of present-day Germany and differ from each other in significant ways. The aim of the Annotated German Dialect Vocabulary Project in Hungary is to illustrate, document and explain the variability and rich, colourful nature of the vocabularies of the German Dialects in Hungary.

The design and realization of the Annotated German Dialect Vocabulary Project is a novel endeavour since no such comprehensive work on the existing dialect vocabularies has been designed and accomplished before. The data collection, storage and processing, the formulation and development of the conception of the annotated dialect vocabularies with the help of international cooperation, and the completion of the lemmas as dictionary entries will be realized with most up-to-date lexicographical devices and digital support.

In addition to providing common types of lexicological information, the project aims at collecting and publishing annotations of ethnographical character pertaining to the economic, cultural and religious history. The meanings of and the annotations to the vocabulary items will be visualized with the help of photos and graphs.

The researchers expect a wide range of applications by a variety of users: results will be applicable for further research on international level and should exerts positive consequences in primary, secondary and higher education of the German minorities as well as in teacher training for the German minorities in order to strengthening the linguistic and ethnic identity of the local German communities.

The Dictionary of German Dialects in Hungary is a member of LexikoNet, the international forum of large-region Dictionary Offices of the German Dialects since 2012. The goals of the workshops connected with conferences organized by LexikoNet are various: it offers a scientific expertise and networking capabilities for dictionary offices, gives an opportunity to present completed dictionary details or sections, and enables discussions about work steps, which are still going or in development. As part of the workshops lexicographers give also insight in the peripheries of the large-region dictionaries such as databases and the digital background of the articles.

 

---

Változások a magyarországi németek nyelvhasználatában: Kétnyelvűség, attitűdök

Changes in the language use of the German minority in Hungary: bilingualism, attitudes

 

Pályázatazonosító: NKUL-KP-1-2021

Pályázat kezdete: 2021. jan. 1.

Pályázat vége: 2022. dec. 31.

Témavezető: Knipf-Komlósi Erzsébet prof., dr. habil. Müller Márta egy. docens

Projekt résztvevői:

Knipf-Komlósi Erzsébet prof. (ELTE-BTK), Müller Márta hab. docens (ELTE-BTK), Kemény-Gombkötő Krisztina egy. adjunktus (PTE-BTK), Miskei-Szabó Réka doktorandusz (ELTE-BTK), Waldhauser Szimonetta doktorandusz (ELTE-BTK), Szívós István doktorandusz (ELTE-BTK), Sós Gabriella doktorandusz (ELTE-BTK), Deé-Kovács Katalin doktorandusz (ELTE-BTK), Nagy Viktória doktorandusz (ELTE-BTK)

 

Projektben részt vevő egyetemek: ELTE (BTK), PTE (BTK)

Projekt leírása:

A magyarországi németek nyelvhasználatával kapcsolatos kutatások paradigmaváltáson mennek keresztül: a tudományos érdeklődés az utóbbi években a magyar-német (nyelvjárási, ill. köznyelvi német) kétnyelvűségre és (magyar-„sváb”-köznyelvi német) kevertnyelvűségre irányul. A vizsgálódások középpontjában az adatközlők nyelvekről, nyelvjárásokról és beszélőikről alkotott koncepciói állnak.

A projekt három altémából: attitűd-, identitás és nyelvi kompetenciavizsgálatokból tevődik össze.

Az attitűd- és identitáskutatások a magyarországi németek három generációjának a viszonyulását írja le a német nyelv hazai és külföldi (osztrák, német és svájci német) változataival szemben, valamint kitér a német nyelv különböző változatait beszélő személyek prototipizálására.

A nyelvi portfólió és a nyelvi miliő változásai hatással vannak az identitást alkotó komponensek jellemzőire, azok összetételére. Az identitáskonstrukciók vizsgálata diskurzusnyelvészeti eszközökkel segít felfedni, hogy az egyéni és kollektív identitás komponensei egy vizsgált időszakban hogyan alakulnak.

A nyelvmegtartásra, a kétnyelvűség kiépülésére vonatkozó kutatások a magyarországi németek oktatási rendszerét tekintik át és bemutatják, hogy a német nyelvtan oktatásának a sikeressége függ-e az oktatás jelenléti vagy digitális jellegétől, mennyire tudatos az írott és beszélt nyelvi variánsok oktatása német nemzetiségi gimnáziumokban, valamint mi a véleményük a pedagógusoknak a német nyelvi kompetenciamérések tartalmáról, eredményeiről és diagnosztikus funkciójáról.

A magyarországi németek attitűd-, identitás- és szekunder szocializáció során kiépülő kétnyelvűségének a kutatása hiánypótló jellegű, a nyelvhasználat fenti szempontú kutatása egész Magyarországon csak az Eötvös Loránd Tudományegyetemen valósul meg.

 

 

Changes in the language use of the German minority in Hungary: bilingualism, attitudes

Project ID: NKUL-KP-1-2021

Project start date: 1st January 2021

Project end date: 31st December 2022

Head: Erzsébet Knipf-Komlósi prof., dr. habil. Márta Müller

Participant researchers:

Erzsébet Knipf-Komlósi prof. (ELTE-BTK), Márta Müller (ELTE-BTK), Krisztina Kemény-Gombkötő (PTE-BTK), Réka Miskei-Szabó (ELTE-BTK), Szimonetta Waldhauser (ELTE-BTK), István Szívós (ELTE-BTK), Gabriella Sós (ELTE-BTK), Katalin Deé-Kovács (ELTE-BTK), Viktória Nagy (ELTE-BTK)

Partner universities: ELTE (BTK, Budapest), PTE (BTK, Pécs)

Project description:

The research in connection with the language use of the German minority in Hungary is going through a paradigm shift: In the recent years, the academic interest has pointed towards the Hungarian–German (dialectological resp. standard German) bilingualism and the (Hungarian–„Swabian”–standard German) mixed language use. The conceptions of informants about languages, dialects and the speakers of these stand in the centre of recent sociolinguistic surveys and studies.

The project consists of three subtopics: examinations of attitude, identity, and language competence.

The attitude and identity research describes the relation of three generations of the German minority in Hungary towards the varieties of German language in Hungary and in other countries (Austrian, German and Swiss German variety), furthermore, they touch on building prototypes of people speaking different varieties of German language.

The changes of language portfolio and language milieu have an effect on the characteristics of the identity-creating components and on their composition. The investigation of identity constructions by means of discourse linguistics helps reveal the way how the components of personal and collective identity are taking shape in an examined period of time.

The researches referring to language retention and the development of bilingualism review the education system of the German minority in Hungary and present whether the successfulness of the teaching of German grammar depends on the classroom or digital form of teaching, how conscious the teaching of written and spoken language varieties is in German secondary schools, resp. what the opinion of pedagogues is on the content, results, and diagnostic function of the assessment of language competence.

The investigation of the bilingualism of the German minority in Hungary developing in course of the attitude socialisation, identity socialisation, and secondary socialisation is of gap filling character: In Hungary, the investigation of language use according to the approach above is in progress only at the Eötvös Loránd University.

 

---