Kutatás

 

Kutatás minden szakterületen különböző témákban

 

Irodalomtudomány

  • irodalomelmélet, irodalom és média
  • kultúra- és irodalomelméletek
  • összehasonlító irodalomtudomány
  • német nyelvű irodalmak a közép-európai térségben a XIX. és XX. században
  • irodalmi kapcsolatok
  • kulturális transzfer
  • a skandináv irodalom recepciója Magyarországon

Nyelvtudomány

  • grammatikológia (mondatmodalitás, összehasonlító valenciavizsgálat)
  • lexikológia és lexikográfia
  • dialektológia és szociolingvisztika (nyelvváltozatok, attitűdök, nyelvszigetek kutatása)
  • kontaktnyelvészet (német mint nemzetiségi nyelv)
  • pragmatika (metafora- és metonímiaelmélet, nyelvhasználat-kutatás)
  • szöveg és stilisztika
  • skandináv nyelvtörténet, fonológia

Nyelvoktatás és szakdidaktika

  • alkalmazott nyelvészet
  • tanítási folyamat kutatása
  • tankönyvelemzés
  • szövegek a nyelvoktatásban

Műhelyek:

Skandinavisztika:

  • Skandináv nyelvtörténeti műhely (Ács Péter)
  • Svéd lexikográfia (Mádl Péter)
  • Norvég lexikográfia (Vaskó Ildikó)
  • Skandináv krimi (Domsa Zsófia)
  • Norvég szépirodalmi fordítóműhely (Vaskó Ildikó, Domsa Zsófia)
  • Korai skandináv irodalmi fordítások Magyarországon 1780-1920 (Annus Ildikó)

KUTATÓCSOPORT

Német és magyar nyelvű diskurzusok nyelvészeti elemzése

Linguistic analysis of discourses in German and Hungarian

 

  1. A kutatócsoport:

Kutatócsoportunk 2016 óta működik. Állandó tagjai az ELTE BTK Germanisztikai Intézetének és a Debreceni Egyetem Germanisztikai Intézetének oktató-kutatói: Rada Roberta hab. egy. docens (rada.roberta@btk.elte.hu) (ELTE), Péteri Attila hab. egy. docens (peteri.attila@btk.elte.hu) (ELTE), Csatár Péter hab. egy docens (csatarpeter@unideb.hu) (DE), Brdar-Szabó Rita hab. egy. docens (brdar-szabo.rita@btk.elte.hu) (ELTE), Gyuricza Katalin egy. tanársegéd (gyuricza.katalin@btk.elte.hu (ELTE), Haase Zsófia egy. adjunktus (haase.zsofia@arts.unideb.hu) (DE), Daróczi Ildikó egy. tanársegéd (daroczi.ildiko@btk.elte.hu) (ELTE).

 

  1. Kutatási téma:

 

Kutatásaink tárgyát a magyar- és német nyelvű médiadiskurzusok alkotják, melyeket a leíró nyelvészeti diskurzuselemzés elméleti és metodológiai keretében vizsgálunk. Diskurzus alatt ebben a nyelvészeti paradigmában az ugyanazt a fogalmat tematizáló beszélt és/vagy írott nyelvi szövegek összességét, tehát egyfajta virtuális korpuszt értünk. A diskurzusra a tudás kialakításának eszközeként tekintenek. A diskurzusban alakulnak ki ugyanis azok az értelmezési, gondolkodási és kommunikációs minták, amelyek megszervezik egy adott időszakra vonatkozóan egy adott társadalom kollektív tudását a világ bizonyos szegmenseiről, témáiról (pl. migráció, klímaváltozás, koronavírus járvány). 

A diskurzusok a nyelvészet számára szövegkorpuszokon keresztül ragadhatóak meg. A diskurzusban a közlések megalkotásához alkalmazott sokféle, de gyakorinak és tipikusnak számító nyelvi kifejezőeszköz (szavak, szókombinációk, mondatok, képek, szövegek stb.) kvantitatív és kvalitatív vizsgálatán keresztül tárhatóak fel a diskurzus témájára vonatkozó (alternatív) nézetek, vélemények és értékrendek. A nyelvészeti diskurzuselemzés ezért különböző szinteken (intratextuális szint, transztextuális szint és a diskurzus megszólalóinak szintje), különböző vizsgálati aspektusok mentén (szóorientált, propozícióorientált, szövegorientált vizsgálat stb.) és különböző nyelvészeti módszerek segítségével (korpusznyelvészeti, pragmatikai, szemantikai, retorikai, szövegnyelvészeti stb.) történik.

 

Az intratextuális szinten a szóorientált vizsgálataink a diskurzusreleváns kulcsszavakra és politikai jelszavakra, frazémákra és neologizmusokra (Rada R., Daróczi I.), továbbá a szinonimákra, a metonimikus láncokra, valamint a metaforikus és metonimikus kulcsszavak diskurzusokat keretező szerepére (Brdar-Szabó R.) terjednek ki.

A propozícióorientált vizsgálatok a figuratív nyelvezet szerepét tisztázzák a diskurzusban releváns tudás felépítésének folyamatában, illetve átalakításában. (Csatár P.). A propozícióorientált vizsgálatokhoz tartozik továbbá a diskurzusreleváns szintaktikai szerkezetek, így például az elsődleges és másodlagos predikatív szerkezetek, személytelen szerkezetek stb., valamint az episztemikus és inferenciális kifejezőeszközök vizsgálata (Péteri Attila)

A szövegorientált diskurzusnyelvészeti elemzéseink részben a diskurzustipikus szövegtípusokra (Gyuricza K.), részben a diskurzusokban fellelhető anaforák (komplex, metaforikus, indirekt, stb. anaforák, csak hogy néhány példát említsünk) vizsgálatára koncentrálnak koncentrálnak. (Haase Zs.))

A transztextuális szinten az intertextualitásnak diskurzusban betöltött szerepét vizsgáljuk (Rada R., Gyuricza K.)

 

  1. Korpuszok:

 

Nyelvészeti diskurzuselemzéseink alapját a következő korpuszok alkotják:

A „Budapester Korpus” egy teljesen POS-annotált német - magyar összehasonlító szövegkorpusz, amely a német oldalon 195 millió, a magyar oldalon 86 millió token terjedelmű, tematikusan és időbeli keletkezésük szempontjából összehasonlítható szövegeket tartalmaz témájuk szerint alkorpuszokba rendezve.

A „Debreceni korpusz” egy közel 36 millió szövegszóból álló szövegkorpusz, ami a Magyar Nemzet, illetve a Heti Világgazdaság on-line kiadásainak 2014.07.01.-2015.12.31. közötti számainak szövegeit tartalmazza. A korpusz havi és hathavi bontásban kérdezhető le, illetve az egész korpusz egyben is, de kereshető csak az egyik vagy másik online kiadvány.

 

 

  1. Tevékenység:

 

Közös részvétel konferenciákon és workshopokon (pl. Kongress des Mitteleuropäischen Germanistenverbandes (MGV), ELTE, Budapest 2017; „ Netzwerke und Transferprozesse”, Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad, 2017); kölcsönös vendégelőadások tartása (pl. 2018/19 Rada R. Debrecenben, és Haase Zs. Budapesten), kölcsönös részvétel a két egyetem doktori és habilitációs eljárásaiban, közös publikációk, közös pályázatok (NKFIH).

 

 

Linguistic analysis of discourses in German and Hungarian

  1. The research group:

 

Our research group exists since 2016. Permanent members are the lecturers-researchers of the Institute of German Studies at the Faculty of Humanities at ELTE (Eötvös Lóránd University) and of the Institute of German Studies at the University of Debrecen (UD): Roberta Rada hab. associate professor (rada.roberta@btk.elte.hu) (ELTE), Attila Péteri hab. associate professor (peteri.attila@btk.elte.hu) (ELTE), Péter Csatár hab. associate professor (csatarpeter@unideb.hu) (UD), Rita Brdar-Szabó hab. associate professor (brdar-szabo.rita@btk.elte.hu) (ELTE), Katalin Gyuricza assistant lecturer (gyuricza.katalin@btk.elte.hu (ELTE), Zsófia Haase senior lecturer (haase.zsofia@arts.unideb.hu) (UD), Ildikó Daróczi assistant lecturer (daroczi.ildiko@btk.elte.hu) (ELTE).

  1. Research topic:

 

Our research topic comprises Hungarian- and German-language media discourse, which we investigate in the theoretical and methodological framework of descriptive linguistic discourse analysis. In this linguistic paradigm discourse stands for the sum of spoken and/or written language texts selecting the same concept as a theme, thus a kind of virtual corpus. Discourse is considered as a means of establishing knowledge. For it is the discourse in which patterns of interpretation, cognition and communication evolve that organise the collective knowledge of a given society with respect to a given time period on certain segments, topics of the world (e.g. migration, climate change, coronavirus pandemic).

Linguists can access discourses through text corpora. In the discourse it is the quantitative and qualitative investigation of the manifold, but frequent and typical linguistic means of expression (words, word combinations, sentences, images, texts, etc.) used to create utterances through which the (alternate) views, opinions and value systems concerning the discourse topic can be unveiled. Linguistic discourse analysis is thus conducted on different levels (intratextual, transtextual, and the level of the actors of the discourse), from different aspects of investigation (word-oriented, proposition-oriented, text-oriented investigation, etc.) and with the help of different linguistic methods (corpus linguistic, pragmatic, semantic, rhetoric, text linguistic, etc.). 

On the intratextual level our word-oriented investigations include discourse-relevant key words and political slogans, phrasemes and neologisms (R. Rada, I. Daróczi), as well as synonyms, metonymic chains, and also the discourse framing role of metaphorical and metonymical key words (R. Brdar-Szabó).

Proposition-oriented investigations clarify the role of figurative language in the process of establishing and transforming discourse-relevant knowledge (P. Csatár). Proposition-oriented analyses further include the investigation of discourse-relevant syntactic structures, such as primary and secondary predicative structures, impersonal structures, etc., as well as the investigation of epistemic and inferential means of expression (Attila Péteri).

Our text-oriented discourse linguistic analyses concentrate partly on discourse typical text types (K. Gyuricza), partly on the investigation of anaphors (e.g. complex, metaphorical, indirect, etc.) appearing in discourses (Zs. Haase).

On the transtextual level we investigate the role of intertextuality in discourse (R. Rada, K. Gyuricza).

 

  1. Corpora:

 

The following corpora provide the basis for our linguistic discourse analyses:

The “Budapester Korpus” is a fully POS-tagged German-Hungarian contrastive text corpus consisting of texts which contain 195 million tokens on the German side, 86 million tokens on the Hungarian side, respectively. These texts, which are arranged in sub-corpora according to their topic, can be compared with respect to their subject matter and the time of their origination.

The “Debrecener Corpus” is a text corpus consisting of nearly 36 million text words, containing the texts of the online editions of two serious mainstream print newspapers, Magyar Nemzet and Heti Világgazdaság in the time period between 01.07.2014-31.12.2015. The corpus can be retrieved in a monthly or six-month distribution. Furthermore, the complete corpus can be retrieved if necessary, but search is also possible in one or the other online edition separately.

 

  1. Activity:

 

Joint participation at conferences and workshops (e.g. Kongress des Mitteleuropäischen Germanistenverbandes (MGV) [Congress of the Central European Association of Germanists], ELTE, Budapest 2017; „ Netzwerke und Transferprozesse” [“Networks and Transfer processes”], Partiumi Keresztény Egyetem [Christian University of Partium], Nagyvárad [Oradea], 2017); mutual guest lectures (e.g. 2018/19 R. Rada in Debrecen, and Zs. Haase in Budapest), mutual participation in the doctoral and habilitation procedures of the two universities, joint publications, joint funding applications (NKFIH [National Research, Development and Innovation Office]).

 

  1. Publikációk/Publications:

 

Rada, Roberta/Csatár, Péter/Péteri, Attila (2021): An der Grenze: Perspektiven einer diskurslinguistischen Analyse für den universitären DaF-Unterricht. In: DEUTSCH ALS FREMDSPRACHE 58 : 2, 96-108.

V. Rada, Roberta (2018): „Refugees welcome!“: How a statement loaned from English became a buzzword in German. In: Vestnik Moskovskogo gosudarstvennogo lingvističeskogo universiteta Gumanitarnye nauki 816, 268-281.

V. Rada, Roberta (2018): Flüchtlinge, Migranten, Asylanten, Asyl(be)werber?: Eine Analyse ihrer Benennungen im deutschsprachigen Mediendiskurs 2015 / 16. In: LINGUISTISCHE TREFFEN IN WROCLAW 2018: 14, 51-62.

V. Rada, Roberta (2016): Redewiedergabe im Diskurs. In: Beßlich, Barbara; Felder, Ekkehard (szerk.) Geschichte(n) fiktional und faktual: Literarische und diskursive Erinnerungen im 20. und 21. Jahrhundert. Bern u.a.: Peter Lang, 355-376.

V. Rada Roberta (2016): Zur Bedeutung des Wortes 'Willkommenskultur' im deutschen Mediendiskurs. in: SPRACHTHEORIE UND GERMANISTISCHE LINGUISTIK 26 : 1,  17-43.

V. Rada, Roberta (2016): Firmen im deutschen Mediendiskurs: Eine diskurslinguistische Analyse am Beispiel von Lidl. In: Pawel, Bak; Boguslawa, Rolek (Hrsg.): Vom Wort zum Gebrauch: Wortbedeutung und ihre Eingebundenheit in Diskurse. Frankfurt am Main: Peter Lang, 225-248.

(Rada Roberta további publikációi: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10001174)

Csatár, Péter (2020): Innovationen in der kognitiv-linguistischen Metaphernforschung. In: Mikulas, Roman (szerk.) Metaphernforschung in interdisziplinären und interdiskursiven Perspektiven. Paderborn: Mentis Verlag, 423-439.

Csatár, Péter; Majoros, Krisztián; Tóth, Máté (2018): Die metaphorische Repräsentation der Migrationskrise von 2014-2015 in zwei führenden ungarischen Online-Zeitschriften. In:  JAHRBUCH DER UNGARISCHEN GERMANISTIK: 2017., 187-210.

Csatár, Péter (2014):. Data Structure in Cognitive Metaphor Research. Peter Lang Verlag.

Csatár, Péter (2014): X IS A JAIL: A pilot study from a hybrid theoretical point of view. In: ARGUMENTUM 10., 248-260.

(Csatár Péter további publikációi: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10010813)

 

Péteri, Attila (2016) Modális diskurzív szerkezetek. Az episztemikus kifejezések kapcsolódásának vizsgálati módszerei szövegkorpuszban. In: Reményi Andrea / Sárdi Csilla / Tóth Zsuzsa (eds.): Távlatok a mai magyar alkalmazott nyelvészetben. Budapest: Tinta, 261-271.

Péteri, Attila (2016) Konzepte der Wahrscheinlichkeit, der Vermutung und des Zweifels im deutsch-ungarischen Vergleichskorpus „EU-Beitritt Ungarns”. In: Beßlich, Barbara / Felder, Ekkehard (Hgg.): Geschichte(n) fiktional und faktual. Literarische und diskursive Erinnerungen im 20. und 21. Jahrhundert. Bern u.a.. Peter Lang, 307-329.

Péteri, Attila (2019) Epistemik und Korpuspragmatik: Korpusgestützte empirische Analyse des epistemischen Hintergrundes im Diskurs. In: Drewnowska-Vargáné, Ewa; Kappel, Péter; Modrián-Horváth, Bernadett; Rauzs, Orsolya (szerk.): „vnd der gieng treulich, weislich vnd mëndlich mit den sachen vmb“ : Festschrift für Péter Bassola zum 75. Geburtstag. Szeged, Magyarország : Institut für Germanistik der Universität Szeged, 328-342.

Péteri, Attila (2019) Epistemik und Common Ground: Quantitative und qualitative Untersuchung epistemischer Ausdrücke im Korpus. LINGUISTIK ONLINE 100 : 7, 235-258.

Péteri, Attila (2020) Rechtssprachen im Dienste der Konstruktion von Welten. Mit einem Ausblick auf daraus resultierende Übersetzungsschwierigkeiten. In: Acta Facultatis Philosophicae Universitatis Ostraviensis Studia Germanistica Nr. 26/2020. 55-67.

(Péteri Attila további publikációi: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10022413 )

Brdar, Mario; Brdar-Szabó, Rita (2021): Cross-cultural variation in the use of one type of metonymic synonyms. In: Brdar, Mario; Milić, Goran; Vidaković, Erdeljić Dubravka; Brdar-Szabó, Rita (eds.) Figurative Thought and Language in the Human Universe. Newcastle upon Tyne: Cambridge Scholars Publishing, 127-149.

Brdar-Szabó, Rita; Brdar, Mario (2020): The role of metaphors and metonymies in framing the transplantation discourse. In: JEZIKOSLOVLJE 21 : 3, 305-344.

Brdar-Szabó, Rita (2016): Erinnerungsmetaphern im autobiographischen Diskurs. In: Beßlich, Barbara; Felder, Ekkehard (szerk.) Geschichte(n) fiktional und faktual : Literarische und diskursive Erinnerungen im 20. und 21. Jahrhundert. Bern: Peter Lang Academic Publishers, 277-305.

Brdar-Szabó, Rita; Brdar, Mario (2011): What do metonymic chains reveal about the nature of metonymy? In: Benczes, Réka; Barcelona, Antonio; José Ruiz de Mendoza Ibánez, Francisco (eds.) Defining Metonymy in Cognitive Linguistics : Towards a Consensus View. Philadelphia/Amsterdam: John Benjamins, 217-248.

Brdar-Szabó, Rita; Brdar, Mario; Jakobović, Lana (2010): Distance, proximity and metonymies in English, Croatian and Hungarian daily newspapers. In: Brdar, Mario; Omazić, Marija; Belaj, Branimir; Kuna, Branko (eds.) Lingvistika javne komunikacije: Sociokulturni, pragmatički i stilistički aspekti. Zagreb: Hrvatsko društvo za primijenjenu lingvistiku (HDPL), 155-164.

(Brdar-Szabó R. további publikációi: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10019830)

Haase, Zsófia (2016): Kohärenz und indirekte Anaphorik. Frankfurt am Main: Peter Lang Verlag.

Haase, Zsófia (2016): Komplexe Anaphern als textkonstituierende Phänomene. In: Sprachtheorie und Germanistische Linguistik 26: 1, 45-68.

Haase, Zsófia (2017): Textlinguistik und Kreatives Schreiben: Kreative Vermittlung textlinguistischer Kenntnisse auf universitärer Ebene. In: Jahrbuch der ungarischen Germanistik 2016, 59-79.

Haase, Zsófia (2020): A szöveggé szerveződés típusai: Szövegstruktúra és anaforikus utalás. In: Dobi, Edit; Andor, József (szerk.) Officina Textologica 21: Tanulmányok Petőfi S. János emlékére. Debrecen: Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék, 70-84.

Kocsány, Piroska/Haase, Zsófia (2021): Text und Grammatik. Wien: Praesens Verlag.

Daróczi, Ildikó (2016): Kontrastive Aspekte des Neologismus ’Selfie’. In: Majoros, Krisztián; Tóth, Máte; Trippó, Sándor (szerk.) Neue Methoden der Datenverarbeitung in der Germanistik : ARGUMENTUM Sondernummer, Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 56-86.

 

Daróczi, Ildikó (2017): Az egyszeri szóalkotások jellemzői és funkciói a slam poetryben. In: Gyói, Renáta; Kocsis, Zsuzsanna; Krizsai, Fruzsina (szerk.) Kérdések a Félúton műhelyéből,

utak a megoldásokhoz: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori

Iskolájának 11. Félúton konferenciáján elhangzott előadások tanulmánykötete, Budapest: Kalota Művészeti Alapítvány, 178-199.

 

Daróczi, Ildikó (2018): Neologismen im Wirtschaftsdeutschen am Beispiel von Brexit

In: Knipf-Komlósi, Elisabeth; V, Roberta Rada (szerk.) Sprachliche Vermittlung wirtschaftlichen Wissens - am Beispiel des Deutschen, Budapest: ELTE BTK Germanisztikai Intézet, 67-79.

 

Gyuricza, Katalin (2020): Az intertextualitás szerepe a szövegértésben, In: Fóris, Ágota; Bölcskei, Andrea; Dér, Csilla Ilona; Csontos, Nóra (szerk.) Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben: II. Pragmatika, diskurzuselemzés, interkulturális kommunikáció. Budapest, Magyarország: Akadémiai Kiadó.  

 

Gyuricza, Katalin (2019): Die linguistische Erforschung der Textsorten-Intertextualität: Die Untersuchung der funktionalen Textsorten-Relationen am Beispiel von Werbetextsorten. Budapest: ELTE Germanisztikai Intézet. 

 

Gyuricza, Katalin (2016): Az intertextualitás tanításának lehetőségei az anyanyelvi oktatásban 

ANYANYELV-PEDAGÓGIA 9 : 4, 32-46.  

 

Gyuricza, Katalin (2015): Die linguistische Erforschung der Vernetztheit von Textsorten: Ein Problemaufriss, in: ARGUMENTUM 11, 64-81.